A Néprajzi Múzeum új kiállításának kiindulópontja a múzeum bútorgyűjteményéből kiválasztott székek formai és gondolati világa. A kortárs alkotók, az AU Műhely (Ghyczy Dénes Emil és Szederkényi Lukács) építészei a múzeum ülőalkalmatosságaiból inspirálódva kortárs székeket terveztek, amelyek a gyűjteményi tárgyakkal kapcsolatot, párbeszédet teremtenek.
A Székátiratok című tárlat a Néprajzi Múzeum első időszaki kiállítása, amely új teret foglal el az épületben, a bemutatót a MaDok jelenkorkutatási program valósítja meg – hangsúlyozta Granasztói Péter, a Néprajzi Múzeum megbízott gyűjteményi főigazgató-helyettese a kiállítás szerdai sajtóbejárásán.
Kiemelte: a múzeum számára fontos kompetenciafeladat a jelenkorkutatási programok koordinálása.
Frazon Zsófia, a MaDok-program vezetője hangsúlyozta: a műhely két építésze olyan ülőbútorokat tervezett, amelyek funkcionálisan használhatók, nem múzeumi műtárgyak, viszont a gyűjteményi műtárgyakból inspirálódnak. Egy mobilis installációt hoztak létre, amelyet többféleképpen lehet kirakni, terveik szerint a januári zárás után utazó kiállításként máshol is bemutatkozik majd a tárlat.
Zsoldos Anna kurátor arról beszélt, hogy a régi székeket az intézmény választotta ki, az AU Műhely építészei pedig új, különféle karakterű székeket terveztek és gyártottak le, formai, tartalmi és más tematikák alapján raktak össze egy-egy tárgytípust. Mint mondta, a székeket „össze lehet olvasni”, de nem mindegyiket lehet párba állítani, a kortárs dizájntárgyakban a régi tárgyak több tulajdonsága is megjelenik.
A múzeum a bútorgyűjteményében mintegy 1200 szék található, ebből 18-at választottak ki a kiállításra, a gyűjtemény egyik legöregebb tárgya egy 1714-ben készült fa karosszék
– mondta Molnár Tamás kurátor.
A több réteggel is átfestett 1865-ös gondolkodószékkel egy modern, a lábán és oldalán viaszkrétával színezett, majd lecsiszolt dizájntárgy kerül párbeszédbe – hangsúlyozta Ghyczy Dénes Emil építész. Látható egy vörösréz szék is, amelyet ugyancsak egy gondolkodószék inspirált. A gondolkodószék a paraszti kultúrában a fő térben állt, kifejezte a család jólétét, támlájába beleírták a tulajdonos nevét vagy a monogramját, valamint az évszámot, ezeket a székeket nem nagyon használták – mondta.
Látható még koponyaszék, egy kilencféle fából készült, modern Luca széke, egy különleges filcszék vagy például egy modern tárgy is, amely egy darab fából készült. A sással font népi székekre utal egy vasszék, amelyet dróttal fontak be, lemásolva a régi formavilágot úgy, hogy a tárgy korszerűbbnek hasson. Utóbbi szék a korszerűség és az idő kérdésével is foglalkozik – tette hozzá.
Látható egy gyorsszék is, amely bükkfából három hasítással jött létre, a juharfából készült lassúszék a fákat evő szú nyomaira emlékeztető textúrával rendelkezik: a székre apró lyukakat fúrtak.
A tárlatot utazó kiállításnak tervezték, bármilyen konstellációban el lehet helyezni a térben. Kompakt, mobilis rendszer, amelyben felül a régi székek, alul az átiratok láthatók, a kortárs székeket ki is lehet próbálni – tette hozzá.
Borítókép: A Néprajzi Múzeum új épülete (Fotó: Neprajz.hu)
